Köszöntő

Kedves Olvasó!
Örülök, hogy ide tévedtél!

Ha felkészültél, lépj be a lidérces álmokkal, idegen szerelmekkel és az utca porával kavarodó világba, hogy a történet részesévé válj!

Kérlek fűzz kommentárt ahhoz, amit olvasol, hogy megtudhassam mi a véleményed róla!

Előre is köszönöm, további jó olvasást:
Janka

2009. április 10., péntek

19 - Születésnapi ünnepség

"Csak egyszer kérdezem meg, így kérem nagyon figyeljen! Mi lehet az okat annak, hogy még mindig itt vannak a pocok? Mit keresnek itt? Három órája beszéltünk, akkor egyértelműen megígérte, hogy végezni fognak. A lányom születésnapja van és húsz perc múlva megérkezik. Tüntessen el innen mindent addigra!" - Lecsaptam a telefont és beléptem a lakásba.
Sarah a konyhában az utolsókat simította a tortán. Átkaroltam, megrezzent, ahogy hozzáértem.
"Jaj, e jó, hogy itt vagy! Láttad a szekrényt?"
"Igen, már szóltam nekik, elviszik, mire Julie megjön."
"Carol már elindult érte.."
"...és húsz perc múlva itt lesznek." - fejeztem be helyette.
Sarah mosolyogva kifordult a karomból, a hatalmas, jól kidolgozott tortával a kezében és az étkező felé kanyarodott. benéztem akad-e valami tenni való még, de már megterített, előkészített mindent. Felmentem az emeletre, ledobtam a táskám, nyakkendőm, elég volt a mai napból. Lezuhanyoztam, próbáltam elengedni a mai napot magam mellett. Fiatal nő, három szúrással. Elég. Koncentrálj. Szülinap van, szülinap, szülinap. Kiléptem a kabinból, készen az ünneplésre. Mikor leértem Julie épp belépett az ajtón, Carollal. Sarah kirohant hozzá, nagy ölelés és kezdetét vette az ünneplés.

_
"Hagytak két üzenetet még délelőtt" - mondta Sarah, miután este a romokat takarítottuk a konyhában. - "Felírtam mindent, a hűtőn van."
"sarah, ezerszer kértelek, ha üzennek add át egyből!"
"Jason, nem akartam, hogy megint elrohanj Julie-tól, egész héten erre várt. Én meg erre kértelek meg ezerszer, mégse teljesítenéd, ha nem kényszerítenélek."
Tudtam, hogy igaza van és titkon örültem, hogy kaptam egy szabad, bűnmentes délutánt. Küszködve az ellenérzésemmel, de visszahívtam Lewist.
"Itt Conrad, Lewis-t keresem."
"Itt Lewis, Jason, merre jártál, beszélnünk kell!"
"Amikor így kezdődik egy beszélgetés, nem jelent sok jót, szakítunk Lewis? Mondd el nyugodtan."
"Azt hiszem be kéne jönnöd." - A hangja a legkevésbé sem volt vidám, így inkább úgy döntöttem hallgatok rá.
"Fél óra és bent vagyok."

1 megjegyzés: